Két történet is létezik a kávé felfedezéséről, amit igaznak találnak.

1. Etiópiában a kecskék fedezték fel, akik legelés közben megették a piros kávécseresznyét a bokorról, ami annyira élénkké tette őket, hogy még éjszaka sem tudtak lenyugodni. Ez után kecskepásztoruk is kipróbálta ezt a bogyót, aki magán is érezte, ezeket a hatásokat.

2. Egy Omár nevű sejk fedezte fel Jemenben, akiről azt hitték, hogy gyógyító ereje van, elutasította a társadalom és egy barlangba kellett laknia. Ott ette ezeket a cseresznyének gondolt piros bogyókat. Egyik alkalommal megfőzte a bogyókat, ami barna folyadékot eredményezett. Segítségével, napokig ébren tudott maradni.

Bármelyik történet is igaz, az tény, hogy a kávé nagyon energizáló ital és elnyomja egy időre az étvágyat. Az biztos, hogy a szufik ittak előszeretettel rendes kávét, hogy ébren tartsák magukat az éjszakai imádságok és meditációk során. A keresztények pogány italnak tekintették az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő kávét, ez az oka annak, hogy az Európaiak a 16. században kezdték megszeretni a kávét. A hollandok az idő múlásával Srí Lankán nyitották meg az első kávéültetvényüket és újabb kávéházakat nyitottak Európában, amik az értelmiségiek gyülekezőhelyeivé váltak, hogy megosszák a nagyszabású elképzeléseiket, ötleteiket. Ezért Nagy-Britanniába a kávéházakat sok filléres egyetemnek nevezték, mert ennyibe került a kávé.

Mai napig a kávé a második legtöbbet fogyasztott ital a víz után, és a kőolaj után a második legtöbbet forgalmazott árucikk.

Maga a kávé valójában egy cseresznye, a kávébab pedig ennek a cseresznyének a magja. A kávé az Alföldön és a Felvidékeken terem. Na nem az európai térségekre gondolok és nem is Magyarországra. Alföldnek számít például Indonézia, ott sok az oxigénmennyiség, így amikor itt nőnek a növények, akkor a kávé íze inkább keserűbb, de kevésbé savas, például a Starbucks sokat termeszt ilyen helyeken. Felvidéknek számít például, Etiópia vagy Kenya, ezeken a területeken általában kevesebb az oxigénmennyiség, így amikor a növények nőnek több energiára van szükségük a növekedéshez, ezért a kávébab itt esztétikusabb ízvilágú, de kevésbé keserű és természetesebb ízű, így gyümölcsösebbek.

A kávé feldolgozásra kétféle módszer létezik a mosott és a száraz.

1. Mosott módszer: Ezeket a cseresznyéket először vízzel átmossák. Az éretlen szemek a víz tetejére úsznak, ez által ki is válogatódnak a szemek. A módszer célja, hogy az összes gyümölcshúst eltávolítsák a kávébabról, mielőtt a szárítás szakaszban ér. Ez egy nagyon költséges és eszközigényes eljárás, azonban a minimálisra csökkenti, annak esélyét, hogy az előkészítés során a kávé ízét negatív hatások érjék.

2. Száraz vagy más néven természetes módszer: Ez a legősibb és legolcsóbb módszer. Itt a kávébab együtt szárad az egész gyümölcshússal. Gyengébb minőségű. Azonban a magas minőségű kávéknál is alkalmazzák ezt az eljárási módszert, nagyobb odafigyeléssel, plusz munkával vegyítve, hogy megfelelő minőségű és ízű kávébab kerüljön ki belőle. A kávé ez által krémesebb állagú, kevésbé intenzív ízű és közelebb áll a cseresznye ízhez.

Ránézésre is megállapítható, hogy melyik módszert alkalmazták a kávégyártók. A mosott módszernél a babok jobban szét vannak nyílva, egyfajta kis szárnyacskájuk alakul ki. Lásd itt. A száraz módszert alkalmazva, ezek a különleges jegyek nem figyelhetőek meg.

Pörkölés tekintetében 3 szintről beszélhetünk. Minél kevésbé pörkölt, annál eredetibb a bab íze.

1. Középbarna pörkölés (bécsi vagy full city): Inkább tejeskávéhoz alkalmazzák, az eszpresszó nem lesz igazán testes.

2. Közepesen Sötétbarna pörkölés (francia): Enyhén savas. Enyhén olajos felülettel

3. Mély Sötétbarna pörkölés (olasz): Olajosan csillogó kávészemek. Édes, enyhén füstös aromájú, keserű, testes kávé. Ezt használják leginkább a presszóhoz.

(Van egy negyedik szint is, amit spanyolnak neveznek. Itt a kávébab égett, keserű, a belőle készült presszó nagyon híg.)

Két különlegesebb főzési módszert írok le most nektek:

1. Öntési vagy v60 filteres módszer: A barista előnedvesített szűrőpapírt, majd frissen őrölt kávébabot ad hozzá, majd egy kis forró vizet, hogy a kávébabot beáztassa, egy kis idő után még egy kis vizet ad hozzá, hogy kellő mennyiséget kapjunk egy csésze kávéhoz. Ezt a módszer főként a hosszú kávé szerelmesei alkalmazzák. Tiszta, kevésbé testes kávét eredményez.

2. AeroPress módszer: egy új, olcsó, forradalmi eszköz, mely ötvözi a kávégép magasnyomású technológiáját a filteres technológiával. Egyszerűen elvihető bárhova. Az előkészületek során egy műanyag henger aljára szűrőt és papírfiltert teszünk, ezt követi az őrölt kávé, majd forró vizet öntünk bele. Átpréseljük a vizet a filteren, és a frissen főzött kávénk el is készült.