roxane toth

Amiről senki sem beszél: Mi történik az esküvőtervezés első részében?

Az álmok valóra válnak, vagy mégsem?

2020. szeptember 02. - Roxane Toth

img_3535.jpg

Amikor megkérték a kezem, mi már javába beszélgettünk párommal arról, hogy milyen esküvőt is szeretnénk majd. Szerencsére teljesen hasonló elképzeléseink vannak, így először a helyszínt majd a fotóst foglaltuk le.

Egy-két hét elteltével elkezdett nyűgössé válni az egész szervezéses dolog, az alábbi tényezők miatt:

Álmok

Szinte minden lány biztosan megálmodta már az esküvőhelyszínt, a tökéletes dekort, a zenét. A Pinterest tele van különböző Táblákkal a ruhákról, cipőről, meghívóról. Nos, amikor elkezded tervezni az esküvőt rájössz, hogy a világ pénze nem lenne rá elég. Lehetőség sem mindig adott mindenre. Így fokozottan kényszerülsz az igényeid leadására.

Én, amúgy ezt a részét nagyon nehezen éltem meg, főleg miután borult az egész tervünk. És újratervezni kényszerültünk.

Anyukák és/vagy Apukák

Vannak esetünkben inkább anyukák, akik szeretnek mindenbe beleszólni, még akkor is, amikor nem kellene. Egy pillanatig sem gondolom, hogy ennek az oka negatív töltetű lenne. Segíteni szeretne, azonban borzasztóan akaratos.

1.   Kiket hívjunk meg. Természetes, hogy az ember megkérdezi a szüleit, hogy kiket illene mindenféleképpen meghívni, mert pl.: előtte ők is meghívtak. Valamint az is rendben van, ha a szülő javaslatokat tesz, hogy szerinte kiket hívjon meg. Azonban az nem oké, ha a ősök neki állnak ráerőszakolni embereket, mert szerintük ott kellene lennie. Annak meg pláne semmi keresnivalója egy esküvőn, akit az ifjú pár nem is ismer.

2.   Meghívja helyetted az embereket. Biztos vagyok benne, hogy egy szülő számára hatalmas öröm, ha férjhez adhatja, vagy megnősülni látja a gyermekét. De kérem szépen, a meghívás nem az örömszülők feladata. Adott esetben előfordulhat, hogy a pár valamilyen oknál fogva úgy dönt, hogy azt az embert, akinek az anyukája már hangoztatta, hogy meg lesz hívva, mégse kerül a listára. Ezáltal teremtve egy felesleges és kellemetlen szituációt.

3.   Milyen legyen a ruhád. A trendek folyamatosan változnak. Az, ami nekem tetszik, azt anyukám biztosan nem húzta volna fel az esküvőjén. A problémát abban látom, hogy anyukának van egy elképzelése, ami borzasztóan távol áll a menyasszony elképzelésétől és stílusától. Nálunk anya minden áron egy, ahogy ő fogalmazott „prinzessin” stílusú ruhát akart rám erőltetni. Ez a terv már ott elvérzik, hogy azon kívül, hogy nekem nem a stílusom, még jól se állnak. 165 cm-el úgy összenyom a sok tüll, hogy úgy nézek ki benne, mint egy pöffedt törpe. Ezen felül én inkább a sárkány vagyok a mesében, mint a hercegnő. És, amúgy nem találnék olcsóbbat? Köszönöm, de belefér a költségvetésünkbe.

4.   Milyen legyen a cipőd. Ugye nem egyedül vagyok, aki nem tudja elviselni magán a magassarkút? Kényelmetlen, feltöri a lábam, egy idő után fáj a lépés, félek, hogy elesek. Nem, hogy az esküvőmön, a hétköznapokban sem vagyok hajlandó felhúzni 30 percre. PLUSZ egy éjszakát nem lehet benne áttáncolni. Aki magassarkúban tervez, mindenképpen gondoskodjon váltócipőről, mert tuti, hogy eljön az a pillanat amikor lerúgja magáról (igen, még az edzetek is). Ez aztán pláne indokolttá tette számomra a döntésemet, arról nem is beszélve, hogy a ruhám a magassarkúhoz lenne varva/vágva, így amikor leveszem, az aljából készítenék egy jó drága kis salátát. 

5.   Dekoráció. "Van a szekrény aljába még pár dolog, amit felhasználhattok ti is". Vagy a "megveszem én itt ott mert láttam olcsón és tök jól nézne ki." Ki hallotta ezeket a mondatokat? Csókolom, amúgy nem tetszik zavarni, hogy nem a saját esküvője lesz?! És amúgy mit is látott és hol? Nagyon szépen köszönjük a felajánlást, de nem szeretnénk élni vele, mert nem illik bele a mi elképzeléseinkbe. Nem-nem szükséges az erőltetés, tessék felhasználni az ezüstlakodalmukon.

Helyszín

Kardinális ponthoz érkeztünk, ez az egyik legfontosabb tényező egy esküvőnél. A mi álomhelyszínünk a Tolna megyében található Lajvér Borbirtok lett volna, amit áprilisban sikeresen le is foglaltunk. Egy júniusi napon, azonban jött az email, amiben közölték, hogy nem fogják tudni megtartani jövőre. Pontos indokot nem tudtak adni, idén talán késő ősszel megrendezhető, ha szeretnénk. A válaszunk nyilván nem volt, hiszen mi nyári esküvőt álmodtunk meg magunknak. A foglaló duplájának visszafizetését követően, ami 100.000,- Ft volt, elváltak útjaink, kössz a semmit. 

Innentől kezdve körülbelül borult minden. A költségvetés tervezetünk, a dátumunkban sem lehettünk biztosak, így a fotósunk és a zenészünk is kérdőjelessé vált, konkrétan kezdhettünk elölről mindent.

Mivel eszünkbe se jutott, hogy B tervvel készüljünk, így a lemondást követően a környékbeli létező összes helyszíntől bekértem az ajánlatokat, ez megér egy következő posztot, mert horror árakon mozognak már most 2020-ban a helyszínek.

Ezt a problémát bővítette az is, hogy mindenki igyekezett jól beleszólni abba, hogy hol legyen. Na nem konkrét helyszínnel segítve, a lényeg az, hogy Pécsen. Előtte amikor tényként volt kezelve, hogy 50-60 percet kell majd utazni, az nem volt probléma, de amint ebbe a helyzetbe kerültünk egyből jöttek az „én nem akarok sokat utazni” szövegelések. Már pedig Pécs nem bővelkedik esküvőhelyszínbe, de erről majd a következő posztban.

A konklúzió:

Minél több embert vonsz be, annál nehezebb a dolgod. Elvárások sorát zúdítod csak magadra. A véleményt köszönjük, az erőltetésre semmi szükség. Ez nem a szülő vagy barátnő esküvője. Tudom-tudom miért érzik sokszor, hogy mégis. Mert vannak szülők, akik nagyon kedvesen felajánlják és segítik anyagiakban a fiatal párt, hiszen tisztában vannak azzal, hogy itt több millió Forintról van szó.

Ez egy nagyon tiszteletre méltó gesztus valóban. Ezen felül anya-apa véleménye mindig számító helyet foglal el a gyermekük életében, azonban tisztába kell lennie a határokkal. Jobb esetben nekik is lehetett esküvőjük, amit jobb esetben ők szerveztek. Általában hasonló nehézségekkel, amiket ők is biztos vagyok benne, hogy ki nem állhattak. Így tessék tanulni a saját példából és ne tessék gyermeküket ugyanolyan satuba helyezni.

A pénzbeli felajánlás nem jogosít fel arra, hogy az akkor a szülő elképzelése alapján fog történni. Akkor inkább ne ajánlja fel és ne is fizessen egy kanyi vasat se! A pénzbeli felajánlás egy gesztus, amit azért tesz meg, mert egyrészt olyan körülmények között él, hogy megteheti. Másrészt a gyermekét ezzel szeretné segíteni a saját családalapítás első lépcsőjén.

Az esküvőszervezés egy kényes és érzelmekkel teli fejezet az ember életében. Álmokkal kezdesz bele, majd sokszor, olyan magas falba ütközöl, ami miatt kénytelen vagy visszafordulni, így az a vágyad kiteljesítetlen marad. Természetesen a kompromisszum itt is nagyon sokat jelent és a végén bárhol, bármiben jó lesz. De nehéz realizálni az elvesztését annak az egyetlen gyermek álomnak, ami a felnőtt életedben megmaradt.

süti beállítások módosítása